Tizenharmadik hang

Kicsit megkésve - amit sajnálok - tálalom elétek a legújabb részt. Nem árulok el vele sokat, hogy lesznek benne meglepetések, az fix. A következő fejezetekben megkezdik az utazást, egy kis turnét a koncert felé, tehát az sem lesz semmi.
Nagyon remélem, hogy tetszeni fog, és dobtok pár kommentet, pipálást!
Jó olvasást!
Rock 'N' Roll! \m/
*****
Fájó,
lüktető szememet dörzsölgettem csoszogás közben, immár zokniban.
Bakancsban aludtam, és egy kis szellőztetés nem ártott. Bűzlöttem
mindenféle beazonosított, beazonosítatlan tényezőtől. Az ablakon
behúzták a függönyt, így nem haltam meg, mikor a nappaliba értem, csak
egy aprót nyögtem a látványra.
Testek
hevertek mindenhol a lakásban, kitekeredett, szürreális pózokban, kis
helyeken, ami arról árulkodott, az érintetteknek mindene fog fájni, ha
felkelnek.
Rob
szuszogott hangosan a padlón, hátára fordulva, lábát felhúzta a
mellkasáig, szájon át vette a levegőt, mindkét tenyere egy minimális
kényelmességet adott tarkója alatt. Ez még az elfogadhatóbb változat
volt.