Nyolcadik hang

Nyolcadik hang

Hey Olvasók! \m/
A fejezet megírása közben a Guns N' Roses - November Rain-je szól, továbbá még Aerosmith, Beatles. Felpörögtem az biztos. Szóval, most olyan részt próbálok összezongorázni nektek, mint amilyet élvezet lesz olvasni. Remélem, meghozza a kedveteket gépelni, főleg kommentet a részemre, és pipálgatni.
Rock 'N' Roll! |m|

*****

A koponyámba férkőző fejfájással keltem. A tegnap esti "kirúgok a hámból" buli túl jól sikerült, az utópartiról nem is beszélve.

Atya ég! - gondoltam. - Gyengén is fogalmaztam.

A félhomályban feltornáztam magam a padlóról.

Ezért fáj mindenem - köröztem a vállammal

Álmosan szétnéztem az alvó testek között, amik többen voltak, mint négy. Eszembe jutott, hogy a többiek itt maradtak, és elaludtak velünk együtt. A kanapén Lorrie feküdt, lelógó fejjel, abnormális pozícióban, elkenődött sminkkel a képén, egy madárfészekkel a feje tetején, ami lefelé lógott a padlóra, összegabalyodva a horkantgató Emmett csizmájával. Jobban fókuszálva megláttam Matt kabátját a srác fején, amitől a horkantások életre keltek.

Megdörzsöltem a szemem, majd nagyot nyújtóztam a tegnapi ruhámban. Folyamatosan a muzsika dörömbölt a fülemben, amit tegnap együtt játszottunk.

Hetedik hang

Hetedik hang

Szevasztok! \m/

Hosszú szünet után, amiről nem éri meg hosszadalmasan ecsetelgetni, ezért csak annyit mondok, iskola, és magánélet. Elég erről ennyit mondanom. De végre összedobtam az új hangot, amiben jobban megismerhetitek az Evencrew-sokat.

Jó olvasást!

Rock 'N' Roll! |m|

*****

Amint összetoltuk az asztalokat, mintha egy fal omlott volna le a két banda között. Beszélgetni kezdtünk, faggatóztunk, és mellette kellemesen fogyasztottuk az italainkat, nikotinbombával mérgezve magunkat egyik cigis doboz fogyott a másik után. Feltűnt, hogy alig maradt már cigije a csapatuknak, és látszott, hogy nincs pénzük újat venni, ellenben nekünk, akik most kaptunk pénzt.

Barátságosan átnyújtottam a Garry-től vett dobozokat, amiket hálásan, nagy mosollyal elfogadtak. Kezdtem rájönni, milyen kis ribanc voltam, amiért nem ismertem meg őket közelebbről, hanem a versengés okozta feszültséggel elítéltem a srácokat. Az egyikük, Oliver, a dobos fazon oltári vicceket mesélt, és az egész társaság fetrengett a röhögéstől.