Jókívánságok
2013. december 31., kedd
2013. december 23., hétfő
2013. december 19., csütörtök
Tizenegyedik hang
Tizenegyedik hang

Köszönöm az érdeklődést, amit a történet iránt mutattok. Sokat jelent nekem. Olvashattok majd extra vagány részleteket, egy ütős fellépést, ami kirobbantja a ház falát, megsüketíti az embereket, na és ez nem marad visszhang nélkül. Addig is, többet megtudhattok a szereplőkről.
Jó olvasást!
Rock 'N' Roll! |m|
*****
Ezek
a vademberek - mi mások -, látták, mennyire szeretem és tudom a
dalaikat. Közös megegyezéssel, ami csupán egy másodperces
farkasszemnézésből torkollott tettlegességig, Ash felhúzott a padlóról,
hogy énekeljek vele. Nem féltem, hiszen mindannyian nagyon odavoltunk a
másikért, meg vissza, zeneileg, emberileg egyaránt, megvolt az összhang,
stb.
- Ismered a *Rolling Stones-ot? - kérdezte halkan Ash.
- Te hülye vagy, hogyne ismerném?
Elmosolyodott.
- Oké. Ismered a *Jumpin' Jack Flasht?
- Ismerem.
- Van egy feldolgozásunk. Van kedved azt énekelni?
- Na ne ezen függjön, nyomjad!
2013. december 18., szerda
2013. december 12., csütörtök
Tizedik hang
Tizedik hang

Szereti valaki közületek a lágyabb zenéket is? Én például igen, de az sem baj, ha a kettő keveredik a rockkal. A balladák, amiket a régmúlt zenészeinek műve jelent, nagy hatással voltak, vannak rám mai napig. Ma már nem találunk szinte semmi ilyesmit, vagy ehhez foghatót, ezért is ragadhattam le a régi zenéknél. Ez sosem baj, mert nem attól függ, milyen jó egy zene, hogy hány éves, hanem hogy mit jelent neked, tartja a mondás.
Tehát ebben a részben a zongora kerül középpontban.
Rock 'N' Roll! |m|
*****
A
mennyei hangszer, és az abból előtörő dallamfolyam belengte az egész
termet. Hipnotikus állapotba lépve a testem irányítására mozogtam. A
zongora sokat jelentett nekem, kicsi korom óta. Nem tanultam sok
komolyabb művet, mint ezek szerint Ash. Az apámtól, vagy magamtól egy
kedvenc számot zsebeltem be az úgynevezett agyamban íródó
"zongoralistámra".
Ujjaim
göcsörtösen szorultak a fehér, fekete billentyűkre, váltogatva őket,
magam is meglepődtem, milyen lazán megy nekem ez a zongoraszám. Ahhoz
képest, mikor elkezdtem, különállóan pötyögtem. Nem igazán volt
felismerhető, vagy műnek nevezhető.
2013. december 5., csütörtök
Kilencedik hang
Kilencedik hang

Most aztán nagyon elkapott az öt perc átka. Csak jönnek és jönnek a szavak a fejemben, alig győzöm begépelni őket. Már a kilencedik fejezetet tudhatjuk itt, és remélem, sokan jeleztek nekem vissza, mi a véleményetek a mostani részről, és ki is a kedvenc szereplőtök!?
Várom a komikat!
Rock 'N' Roll! |m|
*****
Cash
lelkesen megette az egész szendvicset. Láthatóan éhes volt, hiszen
együtt voltunk tegnap estétől idáig... és egyszer sem láttam enni.
Jobban megnézve, vékony, girhes alkatű, a bandájának többi tagjával
együtt.
- A főnököd bent van? - pillantottam körbe.
- Bent.
- Jó fej, mi?
- Jó fej? Túlzás - helyezkedett el megint lábával megtámaszkodva a pulton.
-
Hogyhogy? Leo nagyon jó srác. Az előző eladó is az volt, Charlie. Bár
veled jobban elbeszélgetek - vallottam be, megnevettetve ezzel.
- Leo szigorú. Szerintem zabos a kölyök miatt, aki elment tanulni. Nem tett jót az üzletének, vagy mi a szar.
-
Charlie tisztességes. Álmai vannak arról, hogy híres, milliárdos,
tanult ember lesz. Lelépett innen, és ki tudja, nem-e ettől lesz
sikeres!?
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)